Már összeszedtem rengeteg olyan ételt/italt, amely segíti a fogyást illetve meggyorsítja a zsírégetést. A mai bejegyzésben azonban ki akarok emelni egy terméket, amit kipróbáltam és jellemzést szeretnék róla írni illetve minden ehhez hasonló dologról...

Aki szeretne fogyni, nyilván mindent megtesz a cél érdekében és szeretne minél több dolgot kipróbálni, ami ezt segíti. Én mikor elkezdődött a "nem tudok fogyni" korszakom, akkor is azt mondtam, hogy fogyókúrás tablettákhoz biztosan soha nem fogok nyúlni. De aztán miután egy év után sem sikerült így mégis kipróbáltam egyet annyira el voltam keseredve. Hónapokon keresztül, nagy dózisban szedtem azt a bizonyos bogyót. Naponta négy szemet szedtem be. Nem tudom, miért épp ezt választottam, olyan természetesnek tűnt. De rá kellett jönnöm, hogy nem értem vele semmit. Pénzkidobás volt... Pedig nagy reményeket fűztem hozzá, de rá kellett jönnöm: ha ilyenek tényleg léteznének, nem lennének elhízott emberek. Egyébként, ha valaki már megfigyelte, minden egyes fogyást segítő mesterségesen előállított termékre az van írva, hogy "megfelelő étrend és testmozgás mellett fejti ki hatását". Tehát önmagában nem ér semmit. Aki pedig már diétázik és sportol és ezektől már fogy, minek szedne fogyitablettát? Tényleg nincs értelme. Lehet, hogy ártani nem fog, de használni sem.  Inkább maradjunk a természetes zsírégetőknél, amelyeket egy csokorba szedtem már és a következő bekegyzésemben olvashatsz is róluk.

A következő dolog, amit nagyon megnéztem egy bizonyos shake. Tényleg csábító, ahogy látjuk a sztárokat, hogy isszák és, hogy mennyire csinosak tőle. Nos, valóban lehet, hogy ez hatásos szer, de ez nem úgy fogyaszt: a gyomrodban megköti a vizet, hogy ne legyen éhségérzeted. Tehát nem eszel. Ez azért, elég érdekes trükk... Arról nem beszélve, hogy mikor olvastam róla nagyon meglepődtem ezen a vízmegkötésen a szervezetben. Elvégre, fogyokúra során éppen a vízhajtás a célünk. Egyébként, az, hogy valaki nem eszik és úgy akar fogyni, nagyon buta és felelőtlen dolog. Ebből jön majd a jojó effektus. Aki koplalva fogy le, nyugodjon meg, vissza fog hízni. Aki viszont életmódot vált, soha nem kell már majd túlsullyal kezdeni. Kezdj el valamit és ne hagyd abba, térj át egészséges életre és nem kell majd görcsölnöd, hogy rossz a közérzeted, éhezel, szédülsz, ingadozik a vércukrod. Szívügyemnek éreztem, hogy megosszam veletek a tapasztalataim ezekkel a termékekkel kapcsolatban. Sokan persze szeretnének hinni benne és is szerettem volna és amikor olvastam a negatív megjegyzéseket/válaszokat a fogyókúrás tablettákról, elszomorodtam és nem akartam hinni. Pedig senkinek nem érdeke lerombolni ezeket, ez egyszerűen tapasztalat volt. 

Tudom, hogy nem írtam neveket, de ez azért van, mert ez úgy általánosságban minden termékre vonatkozik.

Sziasztok! Nos, míg a fejemben összeállítom az elkövetkezendő bejegyzéseket, egy az életemben aktuális dologról írnék - természetesen sporthoz, fogyáshoz kapcsolódva.

Az első dolog, hogy ugyebár, aki elkezd fogyni, egy idővel szembesül fogyási csíkokkal és nem lesz elég feszes a bőre. Bár ez függ a fogyás mértékétől, hogy mennyi idő alatt adtuk le és attól is, hogy ki milyen géneket örökölt. Hogy nekem szerencsém volt, vagy hogy tényleg egy bizonyos krémnek köszönhetem a feszességet, azt most leírom nektek. Mikor meghíztam, végig használtam egy bizonyos kencét; ami zsírégető, feszesítő és eltünteni a narancsbőrt. Nos, akkor a feszesítő része bevált és nagyjából a narancsbőrös dolog is. Most pedig, hogy egyre több helyen látom a fogyási csíkjaim, ismét kezembe vettem. Bár, azt megjegyzem, a fogyási csíkoknak örülök... :) Na de nem húzom tovább, ez a krém az Avon Cellu Break 5d nevű krém. Mivel én ezt évek óta használom, bátran merem ajánlani, anno segített, és most is már első használat után. Ahol nagyon kritikus a bőröm állapota, az a belső combom, és épp tegnap este kentem be először, reggelre pedig máris feszesebb lett. Azt nem mondanám, hogy zsírt éget, de kétség kívül feszesít és ez remek! Amikor régebben használtam, sokszor betekertem a bekent területet celofánnal is, akkor aztán érezni az erejét! Szóval tényleg merem ajánlani mindenkinek, aki feszesíteni a bőrét. Nem drága és használ is. Ne fussatok fölösleges köröket, tegyetek egy próbát. Bár lehetséges, hogy lesz akinek nem válik be, nem tudom. De nekem csak jó tapasztalataim vannak vele. Naponta kétszer használjátok. Ébredés után, mielőtt felöltöztök és lefekvés előtt. Aki pedig brutál hatást szeretne, be is tekerheti magát, ahogy én.

Ismerek egy másik krémet is, használtam is egy ideig, ebben is csupa olyan összetevők vannak, amelyek egyértelműen hatásosak. Ennél viszont nem érződik elsőre a hatás - nem úgy, mint az Avonos krémnél - de aki szeretné ezt is kipróbálhatja, internetről rendelheti egy próbát megér, hisz nagyon olcsó. (Bár éppen ezért voltam vele szemben kissé szkeptikus). A hatása ennek sem marad el, de mivel ez egyben testápoló is, így több használatot kíván. Nekem ez is mindig a polcomon van és nyaralni is jobban szeretem magammal vinni, hisz egyben testápoló is és még feszesít, hamarabb beszívódik. Tehát érdemes a "gyűjteménybe" is ilyet is tárolni. A képre kattintva eljutsz az oldalra ahonnan megrendelheted.

A következő dolog amiről írnék egy kis rövid tanács azoknak, akik elfoglaltak és nincs túl sok idejük a mozgásra.  (Erről nem ez lesz az első bejegyzés ;)) Nos, nekem ez épp aktuális, mert a vizsgaidőszak kellős közepén vagyok, holnap lesz az első vizsgám és még arra is sajnálom a drága időt, hogy egyek, nemhogy még leálljak akár egy félórás edzésre is. De mivel nagyon rosszul esik ülni állandóan és görnyedni a könyv felett, összekötöttem a kellemeset a hasznossal. Felálltam, a füzetem úgy fordítottam, hogy lássam, felvettem a kézi súlyzóm és elkezdtem a karkihívás gyakorlatait. Aztán guggolás, kitörés, mindezt úgy, hogy közben memorizálom és felmondom az anyagot. Hát meglepő módon könnyebben ment a tanulás is, és jobban rászántam magam arra, hogy tényleg megtanuljam, egyébként pedig kerestem mindent, ami másra figyelhetek. Tudtam igazán koncentrálni.

Ismét egy kellemes a hasznossal. A kedvenc sorozatom közben hasizom gyakorlatokat szoktam végezni :) Mivel a sorozat 40 perces észre sem veszem, hogy repül az idő. Azt hiszem, ezt más is kipróbálhatja. :)

Kellemes havas délelőttöt mindenkinek! Éppen tegnap azzal foglalatoskodtam, hogy össze írjam Nektek, hogy mennyi mindent szeretnék veletek tudatni. Folyamatosan jutnak eszembe szuper dolgok és már alig várom, hogy megosszam veletek ezt a töménytelen sok tanácsot és hasznos dolgot. De most mégis a sportra térnék ki, hisz már kiírtam az első kihívást.

Az előző bejegyzésben elmondtam, hogy az étkezést sokkal nehezebb betartani, mint a sportolást. Ez meglepő, de így van. Sokkal nehezebb valamit megállni, mint rávenni magad valamire. Talán azt is említettem - de ha nem, most leírom - hogy ahhoz, hogy egy teljesen új életmódot megszokj annyira, hogy azt már soha ne add fel/ne szegd meg, bizony 3 év szükséges Amikor ezt hallottam ledöbbentem és őszintén szólva el is szomorodtam picit... De miután fél év után is megingok és nagyon nagy nehézség nem megszegni - például karácsonykor - így rájöttem, hogy ez bizony igaz. Kínálgatnak finomsággal, elutasítani és még sorolhatnám. A nehézségekről is még fogok írni, ez is az.

Na de térjünk vissza, hogy mi motiváljon, hogy bele kezdj sportolni.
Őszintén szólva, engem nagyon sokszor rávisz a lélek és nagyon sok dolog ad erőt, íme:

Talán ez egy szomorú motiváció, de eleinte az adott erőt, hogy megláttam magam a tükörben és a sírás kerülgetett. Annyira meg akartam szabadulni attól a látványtól és érzéstől, hogy sportoltam keményen: bicajtúrák, futás, aerobik. Akkoriban minden este úgy tettem le a fejem, hogy "igen, ma is megcsináltam". De a legszomorúbb az volt, hogy a kemény munka ellenére nem változott sem a külsőm, sem a súlyom. Ennek egyik oka a betegség volt és hihetetlen mennyire alattomos - ezért is szükséges vizsgálat! - na ezek után, oda a motiváció. Azonban, az izmaim fejlődtek, az állóképességem javult, az alakom formálódott és a lelkemnek is jót tett. Az első dolog tehát, hogy magadért a lelkedért ÉS AZÉRT,MERT AKAROD! Számomra mai napig hatalmas erőt ad - főleg, hogy most már sikerül - ha látom, hogy már kezdenek előhalványulni az izmaim tónusai. Arról nem beszélve, hogy lelkileg nagyon feldob, mert tudom, hogy használ. Mivel sokáig ezt nem tudtam megtapasztalni.

Nos, a következő dolog talán kicsit megmosolyogtat majd de nekem abszolút beválik: kiegészítő, edzőcucc vásárlása. Elég akár 1 szett, elég akár 1 kis dolog, de engem annyira feldob és annyira tetszenek ezek a dolgok, hogy a használatukhoz kénytelen vagyok mozogni. Tegnap is vettem egy edzőszettet és a tükörben ámultam, hogy ezek a ruhák mennyire előnyösek. Ez annak is köszönhető volt, hogy 16 kilóval kevesebb voltam, és jó érzés volt így látni magam. Edzést kiegészítő eszközökről is írok majd egy listát. Az egyik kedvencem nekem például a vízálló MP3- lejátszó, mivel imádok úszni, de mindig unatkoztam közbe. Ez így szuper élmény és folyamatosan vártam, hogy újra átéljem. Naa meg persze, jobban telik az idő.

A következő dolog, ami engem motivált, a "barátnőim" és sok környező ember irigysége. Volt egy, aki nem volt túlsúlyos, valahol a molett és a normális között mozgott. Ami nem gond. A gond az volt, hogy mikor látta, hogy én mennyit sportolok és megváltozott mindenem, akkor elkezdett irigykedni és mindent próbált megtenni, hogy elvegye a kedvem. Ez akkor olyan löketet adott, hogy "na, azért is", hogy még elszántabb voltam. Azóta pedig megszabadultam egy kétszínű barátnőtől és a súlyfeleslegem felétől is.

Egyébként, motivációt csoportos sport is adhat: ha valakinek jó baráti társasága van, akik hajlandóak belekezdeni egy csoportos mozgásformába, még bulisabb az egész. Ez lehet akár csapatjáték is, habár jó társaságban minden sport kellemes időtöltés és tényleg. Nekem is volt részem benne, de sajnos az én csapatom nem volt túl kitartó. Ha meg mégis kívánjuk a csapatos mozgást, csatlakozhatunk ilyen szervezetek(?)-be is, bár engem őszintén szólva frusztrál, ha mások látnak sportolás közben... De ezzel szerencsére nem mindenki van így!

Aztán végül, de nem utolsó sorban, a legnagyobb motiváció kétség kívül az eredmény. Az, hogy bár elég elképzelhetetlen, de tényleg lesz önbizalmunk. Tényleg magabiztosak leszünk és annyira jó érzés, amikor az ember jól érzi magát a testében. (Nem pedig úgy, mint egy börtönben). Amikor a régi ruhák egyre nagyobbak ránk és amikor meglátod a meglepődött arcát a környezetedben lévő embereknek. Felbecsülhetetlen érzés, ami egyszerűen nem hagyja, hogy abba hagyd. Nem beszélve arról, hogy az én idegrendszerem azóta stabil. Itt a vizsgaidőszak, állandóan ingerült és feszült voltam, azóta még a vizsga alatt sem izgulok.:) 

Tehát a lényeg, hogy nézz bele a tükörbe. Lásd a lelked - szereted magad? - tegyél valamit magadért. Tedd a legjobbat magadért hisz megérdemled. Ezen senki más nem tud segíteni, csak Te. Senki más nem végezheti el helyetted - vagy ha mégis, ott nem a Tiéd lesz a nyeremény. Ne gondolkozz, vágj bele, keresd meg a mozgásformát amit szeretsz. Kapcsold be rá a kedvenc zenéd és csak arra gondolj, hogy máris jobb vagy mint Tegnap. Holnap pedig még Tegnapnál is jobb leszel! ♥ Menj és kezd el az új életet. 2016-ban, változtass! 

Először is azt szeretném leírni, hogy miért éppen a kar kihívással kezdenék. Szinte mi, Nők, mindannyiunk úgy gondoljuk - köztünk én is - hogy a has a legkényesebb területünk, aztán a comb és a popsi. Valóban így gondolom én is, de most mégis a kitérnék a karra, egyrészt, mert ezt már megcsináltam - és ide semmiképp nem írnék soha olyan bejegyzést, amit én magam nem tapasztaltam meg - másrészt pedig, mert ez is éppúgy beletartozik a kényes területek listájára. Egészen konkrétan, nálam "ő" áll a második helyen. Hogy miért? Mindenki ismeri, az undok módon megtapadó "kis" hájacskát ott a karunk belső oldalán, mely már igen sok nevet kapott: konyhásnéni izom illetve integetőháj. Én mindenképp meg akarok tőle szabadulni, mert egyre jobban zavar. Amit pedig ez a háj eltakar, a tricepsz izom. De nem csak őt fogjunk a karnál fejleszteni, de nem is húzom tovább a szót.

30 napos kar edzés

Ez talán a legnehezebb feladat, elkezdeni. De talán, mert itt egy új év, valamennyire nagyobb a motiváció. :)

Tulajdonképpen, először ki kell tűznöd magadnak, hogy mit is szeretnél. Fogyni? Mennyit? Na és persze hogyan? Milyen módszerrel? Tény, hogy én már könyvet tudnék írni arról, hogy mennyi féle fajta fogyókúrát próbáltam ki, mennyi dolgot félreismertem és mennyi mindent nem tudtam, de szerencsére két év alatt már sikerült beletanulnom.
Nos, első lépésként, a saját esetemből tanulva - még ha ez nem is fog kellemesen hangzani, de menj el elsőként egy vérvételre. Sosem lehet tudni és Isten őrizz, hogy árts magadnak valamivel! Mindenképp nézesd meg, rendben vagy-e, hogy lehetséges e sportolnod intenzívebben - főleg akkor fontos ez a kérdés, ha évekig nem mozogtál és/vagy mozgásszegény életmódot folytattál mindeddig. Másrészt erre szükség van az étkezés miatt is. Lásd esetemben cukorbetegség. Persze, sokan hihetjük, hogy "hát akkor csak nem eszek cukrisat". Való igaz, de én sokáig küzdöttem eleinte azzal, hogy mindig nagyon kórosan alacsonyra leesett a cukrom így állandó rosszullétek - szédülés, hányás - kerülgettek. Szóval ezért fontos, hogy tudd egészségesen és biztonságosan kezdeni az új "projekted".

Ha ez meg van, bár be tudod határolni, hogy mit hogyan. Aki úgy gondolja, dietetikushoz is elmehet. Én is voltam a legelején és bár ez orvosfüggő én elégedett voltam és kaptam egy szuper kiskönyvet, kalóriatáblázattal és cukormentes receptekkel - habár akkor még nem tudtam, hogy cukorbeteg vagyok.

Sokan nagyon nehéznek és gyötrelmesnek gondolják, hogy hogyan fognak beletanulni a kalóriaszámlálásba, a szénhidrátmennyiség számontartásába és persze abba, hogy teljesen ki tudják iktatni a cukrot. Ha szénhidráttal néha meg is szegjük, a cukor egy méreg, azt mindenképp iktassuk ki és inkább természetesen vigyük be (pl. gyümölcsökből). Amióta életmódot váltottam egyszerűen el vagyok halva, hogy mennyire sok cukrot esznek az emberek. Nem csak ételekből, nasikból visznek be töménytelen mennyiséget, de ártalmatlnnak hitt üdítők is tele vannak nyomva. Sőt jobbat mondok.. A diétásnak hitt joghurtok is... Egyébként, nem kell megijedni, nem nehéz. Főleg nem kell pánikszerűen receptek után kapkodni: maradjunk az eredeti recepteknél, csak cseréljük ki az ártalmas dolgokat, ami a cukor, fehérliszt, és minden ami fehérlisztből készült (pékáruk, tészták). Mindössze, ennyi. Használjunk inkább édesítőt, természetes édesítőt, teljes kiörlésű pékárukat, hiszen azok lassan felszívódó szénhidrátok. Ezek már önmagukban olyan hihetetlenül megváltoztatják majd az alakunkat, hogy az ember alig fog hinni a szemének. Én már 16 kilót adtam le eddig, a diabetikus étrenddel, 4 hónap alatt. Ez lehet, hogy valakinek hosszúnak tűnik, de még ez is sok, mert elvileg az egészséges, ha havonta 1-1,5kg-t adunk le. De gondoljunk az esetembe: havonta -4kg, ami heti -1kg-t jelent. Így máris jobb az arány, nem? :) Eddig pedig még nem is sportoltam mellé, de már azt is elkezdtem, mert elkezdtem fogyni az izmaimból is.
Persze, mondhatni nekem könnyebb volt belekezdeni, mert rákényszerültem... De éppen ezért volt nehéz. Egyébként, nem kell sok dologról lemondani és beszerezhető minden. Mindössze a gyorsan felszívódó szénhidráttol és a cukortól kell megvállni. Én nem számolom a kalóriát sem, nem érdemes, hisz semmi hízlalót nem viszek be a szervezetembe.

Valóban nehéz minden kezdet. Én például a teljes kiörlésű tésztákkal nem vagyok kibékülve... Gyűlölöm, ha rájuk gondolok is elfog a hányinher sajna... Pedig nagyon tésztás voltam, nehéz volt megvállni a házi tésztáktól és átállni az egészségesre... De inkább mellőzöm a tésztaféléket, mert csak elrontja a finom tészta illúzióját :)

Az első 1-2 hónap rettenetesen nehéz volt: mivel töménytelen cukormennyiséget viszünk be úgy, hogy észre sem vesszük, mikor teljesen megvontam magamtól, a szervezetem mintha megőrült volna és hihetetlenül elkezdte hiányolni a cukrot. Minden édességet megkívántam és folyamatosan úgy éreztem, ezt nem elégíti ki semmi. Ezt nagyon nehéz megállni, néha mai napig. De mivel árt, lemondtam róla és boldog vagyok, hogy kitartottam. A következő "cukorhiány" hullám karácsonykor jött rám... Rokonságba gondolhatjátok, milyen nehéz volt nemet mondani..:) De a jutalmam -3kg volt, karácsony után... Ezt nem sokan mondhatják el :D

A lényeg, csak annak fog sikerülni, aki kitartó és tényleg komolyan gondolja. Bizony, meg kell érte szenvedni, aki pedig erre nem képes, nem is érdemli az eredményt, pedig az mindenért kárpótol.

Egyébként, egy teljes váltáshoz, egy új élethez 3 év alatt szokunk hozzá úgy, hogy nem akarjuk megszegni és a szervezetünk is megbékél és megszereti. Ez számomra hihetetlen volt, de miután még fél év után is sokszor elgyengülök, elhiszem. Hisz nem ehetem már a kedvenc gyros-tálam, nincs több gyorskaja, nincs pizzarendelés - max ha sütök magamnak diabetikusat. Nincs több jegeskávé a strandon... Ha nincs diabetikus fagyi, akkor attól is meg kell válnom, nincs több finom, édes koktél este a bárban és még sorolhatnám. Viszont, nincs több csalódás a tükör előtt, nincs több szűk ruha, nincs több beszólás mástól. Mikor visszahallom a dícséretet, mindenért kárpótol. 

Visszatérve az étkezésre, a gyümölcsöket magunktól megszeretjük, elkezdjük majd kívánni, mert a szervezet keresi az édeset, a cukrot - ami a gyümölcsökben ártalmatlan, hisz természetes. Én is így voltam. Soha ennyi gyümölcsöt nem ettem azt hiszem eddigi életem során összesen, mint ezalatt a lassan fél év alatt. Nem telik el úgy nap, hogy ne ennék. 

Szóval igen, nehéz és nem egyszer, hanem sokszor kell megállni, határozottnak kell lenni és ha megkínálnak, nemet kell tudni mondani. Ez volt a legnehezebb mert az emberbe benne van a saját maga elhatározása és az is, hogy épp nem akarja megbántani a házigazdát. De én már hozzászoktam és mentségként felhozom, hogy "de sajnos ilyet nem ehetek" és nem is akarok.

Hatalmas erőt és kitartást kívánok mindenkinek! Remélem, én segítek nektek, hogy előre szembesítek néhány problémát a saját tapasztalataimből ;P

Következő bejegyzésben: Hogyan kezdj bele - sport